Fekete József az a festőművész, akiben a derűs, az élet szépségeire rácsodálkozó ember, és a szakmailag tökéletesen felkészült profi találkozik. Életében a teljességre, művészetében képi egységre törekszik, már eddig is stílusjátékokban gazdag képeket alkotva. A korábbi impresszionisztikus, fauve-os periódusban, szabadon futó széles lendületes ecsetvonásokkal rögzíti a fény-szín tobzódást. Jelenlegi kubista- abstrakt, néhol rayonista ízű korszakában, perspektívikus vonalrendszerekkel bővített eszköztár szolgálja a fény-tér érzékeltetését. Tájképeiben, melyek csak látszólagos állóképek, vibrál a csend lendülete. Kiterített síkjai ábrázolják a tömeget, színes dinamikus metsző erővonalai a fényt, a ragyogást, az életben jelenlévő rítust. Jelen korszakának műveire, nagy hatással vannak többek között Cézanne, U Boccioni futurizmusával, Delaunay orfikus kubizmusával. Elméleti és festészeti összegzéseiből, valamint több évtizedes munkásságából épít fel, egy igazi saját XXI.századi látásmódot, amely felvonultatja a szakma minden fortélyát.
